100 éve született
Prohászka János

Frissítve: 2020. április 26.

BME Villamosipari
Anyagtechnológia
TanszékBME Mechanikai Technológiai
és Anyagszerkezettani
Intézet(1920 - 2012)

„Meg vagyok róla győződve, hogy egy nép életszínvonalát,
azonos nyersanyagbázis mellett, a technológiai színvonal dönti el”

Prohászka János 1920. április 26-án született Budapesten. Tudományos elismertsége folyományaként 1964-ben meghívták a Műegyetemre, egyetemi oktatónak. Prohászka János tudományos kutatói és egyetemi tanári szemléletére rendkívül erős hatást gyakorolt a Harvard Egyetemen, vendégkutatóként eltöltött időszak, amikor az akkori idők legnagyobb nemzetközi tekintélyeivel (Bruce Chalmers, David Turnbull, Morris Cohen, John Werner Cahn, Michael F. Ashby) dolgozott közösen. Prohászka professzor a valós, mindenkor a gyakorlati problémákra irányuló kutatói aktivitását közel és professzori ténykedését 90 éves koráig fenntartotta.

Prohászka Jánost ötvenéves korában, 1970-ben választották az MTA levelező tagjává. Abban a két ciklusban, amikor Szentágothai János volt az MTA elnöke (1976–2003), Prohászka János is tagja volt az elnökségnek. A Műszaki Tudományok Osztályának elnökeként (1993-tól 1999-ig) különösen fontosnak tartotta azt, hogy elősegítse az akadémiai kutatási erőforrásoknak a magyar gazdaság szolgálatába állítását. Tudományos vezetői pályája első percétől kezdve minden lehetséges fórumon azt a nézetet képviselte, hogy az ország gazdaságának a legfontosabb eleme a termelés.

Prohászka János egész tudományos pályájának talán a legfontosabb értékrendi meghatározója a következő volt: a technológia jelentőségének hangsúlyozása. Az ő szerkesztésében jelent meg, 2001-ben „A technológia helyzete és jövője” című tanulmánykötet. Felismerte és hirdette, hogy az egész társadalom felemelkedésének egyik alapvetően fontos eszköze a technológia fejlesztése.

Prohászka János a 20. század második felében a magyar műszaki tudomány egyik legmeghatározóbb szereplője volt. Mérnökgenerációk szemléletét formálta az anyagtudomány és a technológia jelentőségének felismerésére. Méltán számíthat a szakma örök tiszteletére, neki ott van a helye a magyar műszaki tudomány legnagyobbjai között.

(Kivonat az „Emlékbeszéd Prohászka János, az MTA elhunyt tagja felett” című cikkből,
amely a
Magyar Tudomány augusztusi számában fog megjelenni)